hát sziasztok

mindig, amikor az Ádám ír először, úgy érzem, az én bejegyzésem csak gyenge árnyéka az övének, ami szürkületkor, ködben, 100 méterről, háttal állva nézve elfogadható...na mindegy, nem szegi kedvem, írok pár sort a megnyitóról. Tulajdonképpen nem sokban különbözik egy otthonitól, ugyanolyan unalmas, ugyanannyi ember van, ugyanazok az emberek beszélnek (tisztségüket tekintve természetesen) és ugyanúgy megtalálható művész, művészettörténész, utcáról-betévedt, rokon, éhes és szomjas egyetemista, akik arra vártak egész nap, hogy végre ehessenek valamit ingyen. Na most ők nem jártak túl jól, mert az otthoni megnyitókkal ellentétben itt nem zsíros kenyeret kínálnak pirospaprikával és lilahagymával, és nem is finom hamubasült pogácsát, hanem a legkülönfélébb zöldségeket, csíkokra vágva, sőt, még a zeller szárát sem sajnálják a látogatótól, kissé rágós ugyan, de hat úgyis a MŰVÉSZETÉRT jöttünk, vagy nem? Lement a megnyitóbeszéd, mind a három(!), majd egy kisasszony, elég nevetséges módon, piros mappával a kezében felhívta a közönség figyelmét arra, hogy most rendkívül jutányos áron juthatnak hozzá a művészethez, és bolond aki kihagyja, és hogy nála lehet fizetni. Egyébként tényleg jók voltak a képek, egy hatvan év körüli nő készítette őket, egy grafikus, a neve Jo Kelly. Ott tanít az egyetemen, nem engem, de láttam már arrafelé. Aztán a korábban említett Christine bemutatott egy nőnek, aki a helyi kb. grafikus szövetség, alapítvány, műhely veztetője, és tulajdonéppen megbeszélte vele helyettem, hogy akkor ma elmegyek körülnézni. Elmentem, sok értelme nem volt, láttam még egy ugyanolyan grafikaműhelyt, mint eddig mindig, mindenesetre megvolt a pofavizit, szó ne érje a ház elejét. (Egyébként ilyen egyesület van otthon is, arra jó, hogy a lediplomázott grafikusok tudjanak hol dolgozni, hamár az egyetemre nem mehetnek be.) A megnyitó után átmentünk a volt a lakótársainkhoz, akik megvendégeltek minket egy lucullusi lakomára, háromfogásos vacsora, nagyon finom volt. Hát ennyi. Csatlakozom Ádámhoz, HIÁNYOZTOK, mindenki, nagyon jó, hogy tudjuk így tartani a kapcsolatot! vigyázzatok magatokra puszilok mindenkit, meg pacsi meg béke meg ölelés