Corki kihelyezett szintetikus kábelgyámunk, Christine Pybus

Tik, kik Pest és Buda flaszterét koptatjátok távoli magányotokban!

bár a blogra nem írtuk meg első felháborodásunkban az esetet, csak néhányotoknak meséltük a Skype tág szérűjén, így is, úgy is nyilvánosan vissza kell vonjuk rágalmainkat. Mindenesetre vicces, mesélem elölről.

Adott Christine Pybus. Ő a külügyi koordinátor itt Corkban, vele emailezgettünk hónapokkal azelőtt már, hogy egyáltalán kidobtuk volna a málnaszörpöt Ferihegyen, hogy becsekkolhassunk.
Christine Pybus... egy.. kifejezetten érdekes személyiség. Sokáig próbáltunk* eligazodni rajta, valamikor félúton szólt be Theseus, hogy:
-Srácok, ez a hard pálya... Gyakoroljatok előtte egy kicsit a Knossosi Labirintuson, az a tutorial...

Lényeg, hogy nagyon erőszakos, nagyon tolakodó, nagyon izgőmozgó jövök-megyek, szervezkedem, beleszólok, neked-így-jó-lesz attitűdöt (Csernobilt megszégyenítően) SUGÁRZÓ személyiség. Na jó, hát ilyenek mindenhol vannak.
De közben meg rájössz, hogy ezt értünk csinálja, és tök sok extra kört fut azért, hogy mi be tudjunk illeszkedni az új suliba, mindezt úgy, hogy közben tanít is, komplett évfolyamot (azaz, a Rudnay Zsófival, az otthoni külügyissel ellentétben nem csak a külföldiekkel van dolga)
Lényeg, hogy elképsztően ambivalens figura, és néhanéha fújunk rá keményen, ha túl nyomulós, vagy túl erőszakos egyes (bizonyos? jaj nee...) napokon.

Emellett, úgy hozta heves szeszélyem, hogy beírtam a Google-be ** a nevét, ami ki is dobott egy egészen lenyűgöző honlapot. Christine Pybus Fine Art. Pöpec. Van itt minden, kérem szépen, ami sajnálatos módon kimaradt a Tescoból. Lemaradt tán valaki a Nagyasszonybátorújhelyi Naív Festők Déljászsági Biennáléjáról? Sebaj! Most on-line megrendelheti (keretben, vagy keret nélkül) a Hányingerek Hajócskáját, a nagysikerű Száradtszarszín Sziklákat (sirállyal vagy anélkül) a tavalyi közönségkedvenc Csendélet Elcseszett Csípőműtéttel-t, vagy a személyes favoritomat, az 3i néven elhíresült I Invented Impressionism című remekművet.
A raktárból pedig elő tudunk hozni mindent, mi szemnek - szájnak csak ingere.


Mondanom sem kell, padlót fogtam. Mondanom sem kell, megmutattam Andrisnak. Mondanom se kell, Andris padlót fogott. Mondanom sem kell, fogtuk egy jó ideig a padlót. Mikor biztosak voltunk már benne, hogy a padló nem csúszik messzebbre a lábunk alól, feltettük a jogos kérdést:
-Hogy a brá szottyadványos kibekergetett trőcsébe lehet egy ilyen bumburnyák egy sejrefittyom művészeti főiskola hörtyögős tanára? Mi történt a világgal? Hol az értelem? Hol a jóérzés? Hol vannak az alapvető emberi létfenntartási ösztönök? Ez olyan egy tanári kartól, mintha a Nostromo legénysége meghívott volna egy Xenomorphot mondjuk tüzérnek a fedélzetre.

A sztori bonyolódik. Elég erősen feszélyezve éreztük magunkat két nappal később, mikor reggel összefutottunk vele. Laza kics csit-cset az aznapi teendőkről, mikor, hova kell mennünk, melyik tanár mikor, hol, ilyesmi. Már menni készült mikor "hopp! Srácok, el is felejtem, van nektek valamim." Jó, gondoltam, biztos megint egy űrlap, vagy hasonló.

Kihúzott a táskájából egy tortát.

Szünet.

Nektek sütöttem.

Szünet. Valahol a távolban egy ló nyerít.

Mondtátok a minap, mennyire hiányzik anyátok főztje, ezért sütöttem nektek egy tortát.***

Szünet. Az ember agyában futnak-robognak a lehetséges magyarázatok. Kitudódott, hogy rosszat gondolunk róla, és zavarba akar hozni? Kitudódott, hogy rosszat gondolunk róla, és meg akar mérgezni?

Mindenesetre hebegtünk-habogtunk, hogy köszönjük, és mit volt mit tenni, enyhe bűntudattal, de elsompolyogtunk a helyszínről. Milyen ember ez a Christine? Bolond teljesen? Vagy ennyire naív lenne? Ne adj Isten valami ördögi terve van, és ez a gyümölcskenyér (~fruitcake) a csali? Talán skizo, és egyik percében hatalmaskodó domina a főiskola félhomályos kamráiban, másik pillanatában szájbacsűrt impresszionista utánérzéseket pingálgat, és tortákat süt a diákjainak? Mi van?? Most tényleg!

Na, a katarzis tegnap este jött el, mikor is kiállításmegnyitóra mentünk. Bandi majd beszámol. Természetesen ott volt Christine is, és hogy- hogy nem? Hát persze hogy letámadt minket mindenféle hova menjünk mit csináljunk témával. Szóba jött az Internet, és el is kottyantottam, hogy megnéztük a honlapját.
Igen igen, kéne már egy honlap, mondja.
Őőő? Ádi néz nemértem fejjel.
Jajj neeeee.... Mindenki azzal a borzalmas lanchesteri szipirtyóval jön, aki bitorolja a nevemet, és festi a borzadványait. Mindenki azt hiszi, hogy én vagyok annyira ciki. Még ha Smith lennék, vagy Brown, de ez egy tök ritka név!

Pram pram pram praaaam...

Mindenesetre megigértettem vele, hogy majd mutat valamit, ahonnan megtudhatjuk Ő miket csinál. Az este remek volt, de azt már meghagyom Bandinak.

Rossz az aki rosszra gondol, mondta az öreg bagoly, és pislogott kettőt.
Ölel,

Á.



* - mi a csuhajjért írok múltidőt? Máig nem sikerült...
** - magyarul ig. (rá)guglizni -tam -tál -tak... fn. gugli
*** - Bizony Anyám, tényleg nagyon hiányzik a főztöd. Tényleg. Meg te is.