2009. március 21., szombat

Szemelvények a Németemberek Országábólos Különkiadó Szám

Drága jelzőkben gazdag otthoniak!

Egy remek hetet nyertem meg, melyet kettesben élhettem meg egyetlenemmel. Németnyelv, melynek megértésében ezer s egy felfedezést tettem, s lehet, még enyhén bele is keveredtem. Érdekes események megneveztehetlen mértékben, kedves emberek és rengeteg édes csemege, kerek perec meg egyebek. Nemes és selejt képek, festmények keretben, elfelejthetetlen, nevezetes érdekességek. Sejtheted, nehéz lett elengednem, denem lehet ellene tennem. Ellenben természetesen felejthetetlen.
Sebesen szerzek helyette egy bejegyzést, melyben szerepel egy-két élmény-szemelvény.

Jej nekem...

Groteszk Humorú vagy a Német Bundes-Hentesek által Szponzorált Városatyák, Anno Domini 1330
Darmstadt azt jelenti hogy Bél-város.

Egyetemi Város
Eddig azt hittem, hogy az egyetemi város kifejezés életben megnyilvánuló jelentése korlátozódik olyan dolgokban, mint hogy sok a diák, nagy a campus, sok a koli, sok a tanár, sok az egyetemi könyvesbolt, ilyesmi. Arra nem számítottam, hogy a török döneres ad diákkedvezményt a gyrosára.

Döner
Rájöttem centráleurópa legnagyobb gazdasági nagyhatalmának belső mozgatórugójának működési elvére. Kicsit olyan, mint a törpök és tündék szövetsége Moria bukása előtt. Nagyon egyszerű, a törökök adnak enni a németeknek, a németek meg adnak technikai és infrastruktúrális fejlesztéseket a törököknek. Szimbiózis.

Asszimilációs Sushi
Megismerkedtem Évi kinti barátaival, többek közt egy nagyon kedves párocskával. A lány egy pár hete Erasmuson lévő japán, Mika. A fiú egy sok-sok éve Németországban élő ukrán, Alex. Helyzet a következő, Mikának sushit kéne készítenie egy másik japán lánynak, Ai-nak, aki most megy vissza Japánba, és a német évfolyamtársaknak. Jó lenne, ha a sushi áthidalva nyelvet, kontinenst, kultúrát, mindenkinek örömet szerezne. A megoldás csak annyira sokkolt, hogy három napig dadogtam tőle:
Főzzük meg az echte bajor bratwurst kolbászt, és csavarjuk be sushiba, az édes rízzsel, algapapírral mindennel. Ha ez nem internacionális eklektika, akkor nem tudom mi.

Óvodáskorom Fanyar Illatú Húsvétjai
Egy kis apróság szüleimnek - utolsó nap mi jött szembe az utcán? Igen, az Echte Kölnische Wasser, amiből ott állt a fürdőszobapolcon hosszú-hosszú éveken át a kristályüvegcse, és amivel minden húsvétkor sanyargattam egyébként is összetett illatú nőrokonaimat. Azt hittem, ez valami rég elveszett fosszilia-márka, hát nem. Él, és továbbra is terjeszti a a népességben a nagymamaillatot.

3 megjegyzés:

  1. ó, énisazzal csapattam ísztörkor gyermekkorom alfa nőstényeit, egyébként Echte Kölnisch Wasser, no 'e' if i may :)

    VálaszTörlés
  2. Yes you may, and please come again, mert most nézem a fotót, amit lesben elsütöttünk az üvegről, és még csak nem is "echte", hanem "echt" :)
    Szóval két e-vel többet írtam a kelleténél. Mondjuk a bejegyzéskezdő agymenést tekintve bocsánatos bűn.

    VálaszTörlés